Hamarosan vége a nyárnak, nem panaszkodhatunk, hiszen volt ránk napsütés, negyven fok, és a Balaton is tele vízzel. A gyermekeim, sőt, más családtagjaim szülinapjai is erre az időszakra esnek, úgyhogy ünnep ünnep hátán, nagy a sürgés-forgás.
A szülinapok kötelező kelléke a fotómasina!
Nem egyszerű az édesanya dolga, amikor kistányérokkal, késsel egyensúlyozva igyekszik még egy-egy jobbnak mondható képet is lőni szeme fényének évente megismétlődő nagy napjáról. A kiszolgálás, a gyermekben való gyönyörködés, megölelgetés és fotózás egyszerre nehezen kivitelezhető, de nem lehetetlen! Fontos ilyenkor a gyorsaság!
Gyorsnak kell lenni, amikor a gép beállításairól van szó, amikor a legjobb pozíciót, hátteret keressük, és gyorsnak kell lennie a fényképezőgépnek is ha kapkodó mozdulatokat, pár másodpercig tartó jeleneteket szeretnénk lencsevégre kapni.
Miről is van szó pontosan?
Gondolj csak bele, a család körbeüli az asztalt, anyuka kint álldogál a fotómasinával a nyakában a körön kívül és drukkol a kisöregnek, hogy sikerüljön elfújnia a gyertyaszálakat. Ilyenkor szinte mindig akad valaki, aki beletapsol, belehajol a képbe. No jó, kikerülted, bejutottál a tuti fotósállásba, most mit látsz? A háttérben egy hűtő vagy ami még ennél is rosszabb: egy acéllétra... Ilyenkor jön a fotóskönyök, vagyis próbálsz arrébb mozdulni szomszédod kiütésével, mert hát a jó kép a cél, és ha azon a néhány centin múlik... hát ne múljon! Végre-végre! Megfelelő a háttér, a tündérke arcán tükröződik az öröm, kattintasz és jajj! Minden elmosódott! A nagy boldogságtól senki sem marad meg a helyén, ficánkolnak, a fejüket forgatják, miközben nevetnek, egyszóval extra gyors expozícióra van itt szükség! A gyertyafújás is egy szempillantás alatt végetér, ideje villámgyors üzemmódra kapcsolni!
A szabadban a legkönnyebb a dolgunk. Szép időben, árnyékos helyen ideálisak a fényviszonyok, a gép meglepő gyorsaságot produkál. A fotó színei is szépek kint, a természetben.
A terasz ideális a nyári tortabontásra.
Tavaly augusztusban a Balatonnál nyaraltunk, amikor kisfiam három éves lett. A földvári Sissi Kávézó és Cukrászdában kértünk ki egy mini tortát, amin három szál gyertya égett. Nagyon kellemes élmény volt. Ekkor készült a fenti felvétel. Szeretem ezt a képet, mert sokat elárul alanyáról és koráról is. Máté gondos, precíz, ezen a felvételen is erősen koncentrál arra, hogy kis kezében ügyesen elrendezze a gyertyaszálalakat.
Ugyancsak tavaly történt, hogy Zsófikámhoz ellátogattak kisbarátai. Az idő lehetővé tette, hogy kint ünnepeljünk. Mivel a gyermeksereg nagy odafigyelést és fürge kiszolgálást igényel, épp csak egy-egy képre jutott időm, de a jó körülmények és a tükörreflexes fényképezőgép nem okozott csalódást. Íme egy mozgalmas kép, amely visszaadja a hangulatot:
Amikor bent ünneplünk a lakásban, ott sokkal sötétebb van. Ebből könnyen adódhat, hogy bemozdult, életlen képeink készülnek. Ez ellen úgy tehetünk, hogy tükörreflexes gépünket S üzemmódban (Nikon) gyorsabbá tesszük, majd az "i" gomb megnyomása mellett a tárcsát bal oldali irányba tekerjük. A záridő legyen a legmagasabb érték, ami még nem túl sötét. 1/60 már elég jónak számít, de jó fényviszonyok között én kb. 1/120-at használok, amikor rohangálnak, hihetetlenül gyorsak, akkor van olyan is, hogy közel 1/400-ra tekerem az időt. (Pl. hintázásnál, pörgésnél, amikor szeretném, hogy a lehető legélesebb legyen egészében a gyermek)
Amikor látod, hogy nem elegendő a tekergetés, tedd nagyobb ISO-ra fényképezőgépet. ("i" gomb, majd alul a kijelző mellett balra "+" jelzés, ezek után a nyilacskákkal az ISO-értéket állítani) Vigyázz! A magas ISO-érték szemcséssé, zajossá teszi a képet! A fekete-fehér képeknek ez jól áll- tartják sokan, de figyelj oda, nehogy később csalódj. Az én gépem 400-at bír el, az újabbak kb 800-at, a profi gépeket többezerig is felteheted anélkül, hogy zajossá válna a fotó.
Az is megoldást jelent, ha vakut használsz. Ilyenkor jobbára nincs elmosódott fotó, ám véleményem szerint a minőség rovására válik a fényképezőbe beépített, erős vaku használata. Ezekre ma már lehet vásárolni ún. derítőt, ami csökkenti ezt a fajta erős, csúnya hatást, szeritem a legszebb mégis az, ha természetes fényhez ragaszkodunk. Ha mindenképp elkél a vaku segítsége, vegyünk olyat, ami a plafonra, vagy a falra irányítható, hogy arra vetülve hozzon fényt a helyiségbe. Ezzel a módszerrel is deríthetünk.
Íme a legkisebb. A kép bent készült, vaku nélkül. Szimplán idő- és expozíciós beállítással sikerült elkapnom, amint belekóstol a tortájába a kis ünnepelt. (Dupla ünnep, ugyanazon a napon született apa és lánya Ezért a 35-ös.)
A legnagyobb kihívást mégis a sötétben való fotózás jelenti. A kertben még arra sincs lehetőség, hogy falra vessem a vakufényt, kénytelen vagyok a fotóalanyra zúdítani. Próbáltam minél távolabb állni, hogy ne égjen ki arcának minden egyes részlete, de megszenvedtem rendesen.
Vakuval ...
... és vaku nélkül.
Apropó! Már a fényképezéskor is fontos szerephez juthat a fotó: a torta ostyáján Mátét láthattuk huszársisakban, karddal a kezében hintapacin lovagolni. Ez amolyan huszáros napra kerekedett, kisfiunk nagy örömére.
Visszatérve a technikai részletekre: négy- vagy egy szál gyertya fénye mellett fotózni hatalmas kihívás. Az alsó képnél kivártam a kattintással azt a pillanatot, amikor Máté mozdulatlan. Ennek köszönhető, hogy nem mozdult be a kép.
Meghitt gyertyafényes képek? Próbáld ki Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése