Vissza a fekete-fehér nyomtatáshoz. Ne szomorodj el, ha csak szürkeárnyalatos képeket tudsz nyomtatni otthon vagy a munkahelyeden!
Gondolj arra, mennyi gondot spórolsz meg magadnak! Például bonyolult úgy kiválasztani több képet, hogy mind harmonizáljon egymással. Milyen fájdalmas lemondani csak azért a legkedvesebb képedről, mert nem illik a színe a falhoz vagy a többi képhez! De ha a technikai részét nézzük: gondot okozhat a színminőség, az árnyalatbeli eltérés is a házi nyomtatók esetén.
Ha mégis szeretnél egyedi színes képet, készíts egyet!
Nagyon egyszerűen színessé varázsolhatod felvételeid egy-egy részletét anélkül, hogy túlzottan mesterkéltté vagy cicomássá válna.
Ma, amikor az emberek többsége leginkább számítógépben és szoftverekben gondolkodik, hajlamosak vagyunk elfeledkezni a hagyományos eszközökről: a kézbe vehető ecsetről és a színes ceruzáról!
Amikor ismerőseim először pillantották meg fotóimat az előszoba falán, elámultak. Különlegességként tekintettek erre a néhány fényképre. A keresztapám rögtön valami Photoshop-trükkre gondolt, de észrevette, hogy a színes részeken megváltozott a kép textúrája, így rákérdezett: hogyan készültek ezek a fotók?
Mivel nekem semmi kézügyességem, nem bonyolítottam túl a dolgot, egyszerűen csak fogtam magam, és ceruzával halványan kiszíneztem néhány részletet.
Kedvelem egymás mellett a zöld és a kék néhány árnyalatát. Olyanok együtt, mint a mező és az égbolt. Ha ránézek erre a két színre, mindig felvidulok. A Tropicariumban készült képemen nem sokat kellett változtatnom, eredetileg is kék volt. A fal pedig zöld.
Íme (fénykép a fényképben):
Érdekes, ahogyan a fekete-fehér részletek magukra vonják a figyelmet. Kitűnnek a kékségből.
Ezt kihasználva, kékre festettem a mellettük állókat is, így kevésbé zavaró a jelenlétük.
Ezt kihasználva, kékre festettem a mellettük állókat is, így kevésbé zavaró a jelenlétük.
Szeretem ezt a fotót, mert szépen látszik rajta az édesapa és kislánya arca is, egy irányba néznek, az őket körülvevő, tenger mélyét idéző környezet pedig nagyon különleges.
Emlékszem, nem volt egyszerű ebben az alagútban fotózni. A vakus képek teljesen tönkrevágták a hangulatot, fénylett tőle az akvárium üvege, csúnya lett az egész úgy ahogy volt, vaku nélkül meg állandóan bemozdult a gép. Végül egy mégis sikerült. Megérte!
Amire még kitérek, az a képkeretek. Az előszobában fehér bútorok vannak, a fotók az azonos színű radiátor felett kaptak helyet, egymás alatt. Ezért választottam fehér színű képkeretet. A Tescoban vettem már vagy két éve, 500 Ft-ért.
Azóta is, amikor csak hazaérek, megcsodálom az előszoba falát díszítő fotóimat. Olyan jó rájuk nézni!
Otthon, édes otthon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése